Zárt ajtók mögött – a megcsalás lélektana

A megcsalás definíciója: A megcsalás az az állapot, amikor egy deklarált párkapcsolatban élő személy, egy vagy több alkalomból álló, rövid távú vagy tartós érzelmi és/vagy szexuális kapcsolatba bonyolódik egy harmadik személlyel. Mindaz, ami a MI ellen szól, ami csak kettőjükre tartozik, ami csak kettőjüknek van fenntartva, de megosztják egy harmadikkal, a MI-n kívül lévővel, az megcsalás.

A jelenség gyakorisága

Érdekes adatokkal szolgál egy volt egyetemi csoporttársam, Ralf Näther is, aki Németországban a “Family” családi magazin olvasói között végzett 1.000 fős mintán kutatást a szexualitás különböző területeiről. A “Volt-e valaha házasságon kívüli viszonya?” kérdésre a megkérdezett férfiak 60,6%-a azt válaszolta, hogy soha, 32,6%-a azt, hogy csak gondolatban, 4%-a azt, hogy egyszer és 2,8%-a azt, hogy többször. A megkérdezett nők hasonlóan vélekedtek, 68,2% soha, 25% csak gondolatban, 4,8% egyszer és 2% többször.[1] (A felmérés nem reprezentatív, hiszen egy családi magazin olvasói alapból már olyan emberek, akik tudatosabban kezelik a párkapcsolatukat, mint mások, továbbá az olvasók keresztények és mint tudjuk a vallásosság “protektív tényező” a megcsalás esetében. Így abból indulhatunk ki, hogy egy reprezentatív mintában jóval nagyobb arányok jöttek volna ki. A következtetések azonban nagyon érdekesek.). Tovább árnyalta a képet az, amikor ezt az eredményt összehasonlította más adatokkal és korrelációba állította a megkérdezettek szexuális megelégedettségével. Eszerint a legmagasabb szexuális megelégedettséget (44,4 pontot a lehetséges 49-ből) azok a megkérdezettek érték el, akik soha sem voltak hűtlenek, hetente 2-3 alkalommal seretkeznek és szabadon viszonyulnak a szexhez (fesztelenül beszélgetnek róla és szívesen próbálnak ki új dolgokat). A legalacsonyabb értékek azok érték el a vizsgálatban (25,014 pontot a lehetséges 49-ből), akik már voltak hűtlenek, ritkán szeretkeznek, valamint óvatosak és elutasítók minden új praktikával szemben.[2] Ezzel egyértelműen megdőlt az a mítosz, miszerint a megcsalás jót tenne a házasságnek, vagy fellendítené a pár szexuális életét.

Hormonok és neurotranszmitterek

A szexuális együttlét során az agyunk valósággal fürdik a dopaminban, egy rendkívül erőteljes hatású neurotranszmitterben. A dopamin hatására az agysejtek izgalomba jönnek és a jólét érzése áraszt el bennünket. Hatása miatt a dopamint sokan jutalmazó vegyületnek is hívják, mivel úgy hat az agyra, mint a jutalomfalatka a kiskutyára. Arra ösztönöz bennünket, hogy azt a cselekményt, amelynek hatására a dopaminfürdő elárasztott bennünket, újra és újra át akarjuk élni. A dopaminnak ezért nagyon erős hatása van az emberi viselkedésre. Fontos azonban tudnunk, hogy a dopamin értéksemleges. Ha egy magatartás izgalomba hozott bennünket, vagy a jólét érzését kölcsönözte, akkor a dopamin késztet bennünket annak megismétlésére akkor is, ha ez helyes volt, és akkor is ha helytelen, veszélyes, vagy ártalmas. Az értékítélet, vagyis a döntéshozatal nem a dopamin feladata.

A hormonok közül a legerősebben az oxitocin, a vazopresszin és a tesztoszteron vesz részt a szexuális együttlét lefolyásában. Az oxitocin, bár mindkét nemben jelen van, mégis főként női hormonként ismert. Az oxitocin az agyban azokat a területeket stimulálja, amelyek a másik ember iránti kötődésért és bizalomért felelősek (insula és amygdala). Ez nagyszerű védelem a házastársaknak, hogy tartósan elkötelezettek és hűségesek maradhassanak egymás mellett. A dopaminhoz hasonlóan az oxitocin is értéksemleges. A férfiak agyában az oxitocinéhoz hasonló hatásokért felelős a vazopresszin nevű hormon. Két kapcsolati funkciója is van, a társhoz és az utódokhoz való kötődés erősítése. Ez a hatása miatt olykor “monogámia-molekulának” is hívják.

Gottman szerint az oxitocin és a vazopresszin jelentős szerepet játszik a pornófüggőség kialakulásában is (erről később még bővebben írok majd), ugyanis a kötődés nemcsak hús-vér személyek iránt jöhet létre, hanem képek, jelenetek, fétistárgyak vagy tevékenységek iránt is. Minél erőteljesebb az orgazmus, annál több hormon termelődik, ezzel arányosan a valós partner iránti kötődés csökken.[3]

A tesztoszteront a herék termelik (fontos különbség az oxitocinhoz és vazopresszinhez képest, amelyek az agyban termelődnek). Hatással van a férfiak viselkedésére is, hozzá kötik az agresszivitást és “vadászösztönt”, így vannak, akik ezzel magyarázzák, hogy a férfiaknak szükségük van arra, hogy mindig újabb és újabb trófeákat ejtsenek maguknak.

A megcsalás okai

1. A kapcsolattal összefüggő okok

2. A megcsalóval összefüggő okok

3. A harmadikkal összefüggő okok

A megcsalás hatásai

“Nagy érzelmi megrázkódtatáshoz vezet, amikor az embernek azt kell hallania a párjától, hogy szerelmi viszonyba keveredett valakivel […]. Egy világ dől ilyenkor össze benne. Olyan, mintha elvesztené a fogódzóit az életben. A fájdalom egyszerűen elviselhetetlen. Valószínűleg az egyik legsúlyosabb pszichés sérülés, amely egy felnőttet érhet, de egy párkapcsolatban mindenképp az a legrosszabb, ha erről szerez tudomást. Az emberek mindig arról számolnak be nekünk, hogy a párjuk félrelépése a legrosszabb, ami életükben történt velük. Ennél csak a gyermekük halála rettenetesebb.”[4]

[1] Andreas Bochmann, Ralf Näther, Sexualität bei Christen: Wie Christen ihre Sexualität leben und was sie dabei beeinflusst (Giessen: Brunnen, 2002), 116. p.

[2] Bochmann, Näther, 127-128. p.

[3] Gottman & Silver, What Makes Love Last?, 63. p.

[4] Vansteenwegen & Luyens, Pedig szeretjük egymást..., 17-18. p. (Kiemelések tőlem)

Dr Mihalec Gábor, pszichológus