A tudatos társkeresés

Megcsalni? Vagy nem?

2015/04/02. - írta: Dóra Theisz

A pszichológusoktól gyakran azt várják, hogy végre megmondják a tutit, megvillantsák a bölcsek kövét, vagy adjanak egy használható tanácsot, tippet az élet problémáinak leküzdéséhez. Két igen tanulságos történet, ami azért segíthet abban, hogy teljesebb képünk legyen a témáról.

A két történet most két nőről szól, akik fülig szerelmesek lettek. Ezzel még nem volna baj, hiszen a szerelem az élet csodálatos ajándéka...a probléma ott kezdődik, hogy mind a ketten férjezett, több gyermekkel rendelkező családanyák voltak, s nem a saját férjükbe lettek szerelmesek.

Az egyik hölgy, nevezzük most Andinak egy kollégája iránt kezdett vonzódni. A munka frontján remek csapatot alkottak Lacival, de a legjobbak a közösen eltöltött ebédszünetek voltak, amikor is hihetetlen jókat beszélgettek, rengeteget nevettek. Ráadásul Laci gyakran kifejezte elismerését Andinak egy-egy munka kapcsán, sőt egyre gyakrabban a külsejét, öltözködését is megdicsérte. Andi ilyenkor úgy érezte a föld fölött jár tíz centivel. Hiszen mióta édesanya lett alig kapott elismerést férjétől, szinte természetes volt, hogy neveli a gyerekeket, főz, mos, takarít, igaz gyakran férje is besegített neki. De most végre valaki elismeri amit csinál!!!! Andi hamarosan észrevette, hogy szinte minden gondolata Laci körül forog, és egyrészről ez csodálatos érzés volt számára, másrészről meg gyötrelem. Hiszen Andi szerette a férjét, akivel sok-sok közös jó élmény, és két gyermek kötötte össze. Szívesen emlékezett vissza férjével való kapcsolatának kezdetére. Mosollyal az arcán mesélt megismerkedésükről, az első közös nyaralásról, a gyermekek érkezéséről... csupa kedves, vidám történet tele harmóniával, szeretettel. De mostanában mintha kiüresedett volna a kapcsolatuk. Reggeli kapkodás, gyerekek óvodába vitele, munka, gyerekek elhozatala, vacsora, esti fektetés...hulla fáradtak mind a ketten.

Egyik beszélgetésünkre Andi egy éjszakai álmát hozta el, ami nagy hatással volt rá, szinte elevenen élt benne. Álmában egy búcsúcsókot nyomott Laci arcára, majd elköszönt tőle. Patakzó könnyek között idézte fel álmában kimondott szavait: „Nem lehetek a tiéd, bármennyire is szeretném, túl nagy ára volna.” Andi az elkövetkező találkozásainkon sokat sírt és sokat beszélt Laciról, komolyan dolgozott a férfi elengedésén. Ahogy telt múlt az idő azonban egyre kevesebb szó esett Laciról és egyre többet mesélt közös családi programokról, gyerekekről, férjéről. Úgy egy hónap múlva egy nagy sóhaj kíséretében megjegyezte, hogy észrevette Laci gyakran milyen gyerekesen tud viselkedni. Megkönnyebbült volt és örült neki, hogy hirtelen fellángolásában nem rúgta fel családi életét. Nagy változásokat hajtott végre házasságában. Megszervezte a gyermekvigyázást, és beiratkozott férjével egy salsa tanfolyamra, valamint egy néhány napos utazást tervezgetett kettesben férjével.

A másik történet egy negyvenes évei elején járó nőről szól, aki életének nagy krízisével keresett meg engem: megcsalta a férjét, gyermekei apját. Márti a megcsalás előtt rég óta nem találta már a helyét családjában, párkapcsolatában. A férje rengeteget dolgozott, a magasan kvalifikált, nagy elvárásokkal rendelkező rokonok pedig elvárták volna Mártitól, hogy gyermekei és a háztartás ellátása mellett jobban építse karrierét. Márti úgy érezte összeroppan ennyi feladat és elvárás alatt. És akkor feltűnt a színen egy férfi, egy igazi kalandor, aki motorozni vitte Mártit, és külföldi útra, verseket küldözgetett neki, és kiállításokra jártak. A férfi udvarolt neki, és Márti ettől boldog volt és szerelmes és ugyanakkor boldogtalan és meggyötört, mert a szíve mélyén férje után vágyakozott, akinek felelősségteljes munkája mellett alig jutott ideje rá. A férje azt tanulta családjától, hogy a tisztességes ember keményen dolgozik, és ő tisztességes akart lenni.

Márti komolyan megreccsent félrelépésétől, folyamatosan vádolta magát, miközben nem tudott ellenállni udvarlójának. Minden kísérlete, amivel házasságát próbálta menteni kudarcba fulladt, teljes tehetetlenségben hánykolódott. És ekkor jött még egy rossz hír, Márti testében rosszindulatú daganatot találtak, komoly műtétre készült. Márti elvesztésének lehetősége férjét is nagyon megijesztette, oly annyira, hogy hajlandó volt még a párterápiára is. Márti műtéte és felépülése után bele is vágtak a közös munkába, hogy újra építsék életüket, házasságukat.

Azt gondolom, annyi mindenképpen megmutatkozik a két történetből, hogy a megcsalás legtöbbször nem derült égből villámcsapásként érkezik, hanem nagyon is kézzel fogható előzmények adnak jó táptalajt neki: kiüresedett párkapcsolat, rohanó hétköznapok, agyonhajszoltság, szőnyeg alá söpört konfliktusok, közös célok elvesztése, elismerések, bókok hiánya...

És ha ez így van, akkor bizony sokat tehetünk, hogy megelőzzük a krízist.

Ha szeretnél többet tudni a témáról, és nem csak olcsó tippekre, felszínes tanácsokra vágysz, hanem valódi kipróbált gondolatokra egy olyan szakértőtől, aki gyakorló pár és családterapeutaként a téma elmélyült kutatója, akkor itt tudsz regisztrálni az előadásra:

http://part-fogok.hu/regisztracio-04-07/

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://part-fogok.blog.hu/api/trackback/id/tr607328560

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gerilgfx 2015.04.02. 03:43:42

érdekes történetek.

talán érdemes lenne egy olyan álláspontot felvenni, hogy hagyni kell a házastársat, barátnőt, barátot olykor-olykor elkalandozni, aztán néhány hónap után úgyis elunja, és rájön, hogy jó neki minden úgy, ahogy volt.

Huffnágel Pista · http://www.huffnagelpista.com 2015.04.02. 09:34:55

"És akkor feltűnt a színen egy férfi, egy igazi kalandor, aki motorozni vitte Mártit..."

"Annál a bizonyos régebbi típúsú házaságnál, amit a nők nem tudtak villámgyorsan felrúgni, a nő egy életre biztonságban érezhette magát a Férfiak elkötelezettségének köszönhetően. Ugyan feláldozta azt a lehetőségét, hogy hancúrozzon a kis 22 éves bőrdzsekis motoros sráccal vagy a hosszúhajú gitárossal, de cserébe azt kapta, hogy 52 évesen is egy Férfi oldalán tudott megjelenni a nyilvánosság előtt és nem macskakajával és alommal teli bevásárlókocsit tologatva egy szupermarketben. Ez jó üzlet volt mindkét fél számára. A Férfiaknak nem kellett szuper alfa üzemmmódban csapatni azért, hogy egy jót dugjanak, a nők meg élvezhették a Férfiak figyelmét azután is, hogy a petefészkeik kiszáradtak."

Hát kellett nekünk ez a nagy egyenlőség?

huffnagel.blog.hu/2014/08/23/hat_kellett_nekunk_ez_a_nagy_egyenloseg