A különböző időkben és társadalmakban más és más tulajdonságokat tekintenek értéknek az ideális partner vonatkozásában. A kultúra és a szociális környezet döntően meghatározza, hogy mik azok a külső és belső jellemzők, melyek párkeresés szempontjából éppen vonzóak lehetnek.
Ami egy adott kultúrában és adott időben érték, az nem biztos, hogy egy másik kultúrában, vagy másik korban szintén az. A kulturális eltérések ellenére vannak azonban olyan evolúciós párválasztási kritériumaink és viselkedési stratégiáink, melyek univerzálisak.Számos evolúciós szempont létezik, melyek szociális környezettől függetlenül egyetemlegesek, és tudatosításuk hozzájárulhat ahhoz, hogy megismerjük választásaink rejtett mozgatórugóit.
Kultúrától független fontos jellemzők a barátságosság, a megbízhatóság és az intelligencia például. Az is megfigyelhető, hogy a két nem választása közötti eltérések is univerzálisak. Az evolúciós pszichológia követői szerint a párválasztásban ugyanúgy, mint az élet más területein is azok a szempontok maradtak életben, melyek hozzájárultak őseink szaporodási rátermettségéhez, azaz génjeik továbbörökítéséhez. Leegyszerűsítve az elméletet, az történik, hogy a tudatos szemrevételezés mellett tudattalanul is felbecsüljük a lehetséges partnerek gyereknemzési és gondozási potenciálját, és azokat a személyeket részesítjük előnybe, akiknél nagyobb a szaporodási sikeresség. Olyan jellemzőket veszünk itt figyelembe, mint például az életkor, fizikai vonzerő, státusz, szexuális megbízhatóság, hormonális markerek… stb. Ezek alapján ösztönösen vonzódunk azokhoz a személyekhez, akikkel szaporodási szempontból „jövedelmezőbb” párkapcsolatot tudunk kiépíteni. Itt nem csupán a hosszú távú kapcsolatainkról van szó, hanem a rövid távú alkalmi párválasztásainkról is. Természetesen a két esetben más és más, sokszor merőben eltérő evolúciós szempontok érvényesülnek.
Nem csupán a kapcsolat hosszának vonatkozásában vannak eltérő evolúciós szempontok, hanem, a két nem preferenciáját illetően is. A nők leendő párjuknál elsősorban olyan tulajdonságokat részesítenek előnybe, amelyek az erőforrások birtoklását, illetve megszerzésének jövőbeli lehetőségét vetitek elő. Ebből a szempontból több kultúrát is megvizsgálva, azt találjuk, hogy a férfiakhoz képest a nők mindenhol fontosabbnak tartják a „magas státus”, „jó keresőképesség”, „jó anyagi kilátások” meglétét, és az „ambíció”-t.
Ezek a jegyek megfelelően jelzik azt, hogy a férfi képes részt venni az utódok felnevelésében. A férfiakról ugyanakkor elmondható, hogy még mindig sokkal kevésbé tartják fontosnak potenciális párjuk anyagi helyzetét és státuszát. Számukra elsősorban a nők életkora, egészségi állapota és fizikai vonzereje a fontos, hiszen ez jelzi a nő termékenységét és utódgondozó képességét. A szimmetria, a testi torzulások hiánya, a tiszta szem, a szép bőr és az egészség nem más, mint a termékenység és a jó gének jele. A nők is fontosnak tartják partnerük fizikai vonzerejét, (főleg rövid távú kapcsolataikban), illetve elmondható, hogy a párkapcsolat kezdetén mindkét nem tagjaira igaz, hogy a másik fél fizikai vonzereje gyakorolja az egyik legnagyobb hatást.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.